Amit a cementről és a betonról tudni érdemes
 

Betontermékek

Mi a beton?

A beton olyan mesterséges kő, amelyet legalább három kiinduló anyagból, cementből, vízből, valamint adalékanyagból állítanak elő. A cement vízzel keverve cementpépet alkot, amely bevonja és összeköti az adalékanyag szemcséket. A cementpép kötése révén a keverék kőszerű anyaggá szilárdul. Ma a betonok tulajdonságait kiegészítő anyagokkal és adalékszerekkel teszik kedvezőbbé, a korszerű betonok öt komponensű rendszerek. Azokat a keverékeket, amelyekben az adalékanyag szemcsenagysága < 4 mm , habarcsnak nevezzük. A beton a Föld egyik legnagyobb tömegben használt anyaga.

Miért fontos szerkezeti anyag a beton?

A beton megfelel az építményekkel szembeni követelményeknek, mint:

  • mechanikai szilárdság és állékonyság
  • alkalmazási biztonság
  • tűz- és zajvédelem
  • higiénikus, egészségi és környezeti követelmények
  • hőszigetelés,

amely tartósan, meghatározott igénybevételi feltételek mellett az építmény tervezett élettartamáig biztosított.

A tartósság - a legfontosabb tulajdonság - tehát a beton ellenállóképessége a környezet behatásaival szemben, amelyet gazdaságosan (elfogadható létesítési és fenntartási költségek) teljesít.

Előnyös tulajdonsága, hogy meghatározott időtartamig úgyszólván tetszés szerint formálható, feldolgozható, ez a "frissbeton". Megszilárdulása után nevezik "készbeton"-nak.

Mitől függnek a beton tulajdoságai?

A friss és készbeton tulajdonságokat befolyásolják

  • a kiinduló anyagok
  • ezek jellemző paraméterei
  • adagolási arányuk

A beton összetételét úgy kell meghatározni, hogy az alkotó anyagok pozitív tulajdonságai erősítsék egymást az előállítási folyamatban. Össze nem férhető anyagok használatát kerülni kell.

Betonok osztályozása

A betont sokféle szempontból osztályozzák, nézzünk ezek közül néhányat:

  • a készbeton testsűrűsége szerint beszélünk könnyűbetonról (< 2000 kg/m3) normál betonról (2000-2600 kg/m3) és nehéz betonról (> 2600 kg/m3),
  • a friss beton bedolgozhatósága szempontjából konzisztencia osztályokat különböztetünk meg (földnedves, képlékeny, folyós),
  • a szilárdság szerinti osztályozás alapja a 28 napos nyomószilárdság 150 mm átmérőjű, 300 mm magas hengereken, illetve 150 mm élhosszúságú kockán mért, az 5% alulmaradási valószínűséghez tartozó jellemző értéke N/mm2-ben. Így például beszélünk 18 féle szilárdsági osztályról C 6/8-tól, C 100/115-ig. (Az első szám mindig a hengeren mért szilárdság).

Betonok összetétele

Az a személy vagy szervezet felelős az összetételért, amely azt meghatározta

  • A szabványos betonok összetételét szabványok vagy ajánlások tartalmazzák. A gyártott betonok osztálya legfeljebb C 16/20 lehet.
  • A tervezett betonok követelményeit a szerkezet tervezője adja meg (kitéti, szilárdsági osztályok), az összetételért és elkészítésért a betongyártó a felelős.
  • Az előírt összetételű betonok összetételét vagy a tervező vagy a kivitelező határozza meg. A gyártó ennek betartásáért felel.

A frissbetontól a készbetonig

A beton készítése az alkotóanyagok betárolásával kezdődik. A megfelelő arányban adagolt komponenseket keverőgépben megkeverik. A keverés helyétől függően beszélünk helyszíni betonról (a felhasználás helyén gyártják), vagy transzportbetonról. A frissbetont szállítják, zsaluzatba dolgozzák be, vagy felületre hordják fel. A bedolgozott beton tömörítéssel készül, a felületét lesimítják. Az utókezelés a betonozás nélkülözhetetlen művelete.

Az acélbetétbe bedolgozott anyagot vasbetonnak nevezzük. A készbeton lehet építményszerkezet, előregyártott elem, vagy betonáru (térkő, szegélykő, stb.).

Különleges tulajdonságú betonok

  • szálerősítésű beton
  • fagyállóbeton
  • vízzáró beton
  • kopásálló beton
  • agresszív hatásnak ellenálló beton
  • sugárvédő beton
  • hő- és tűzálló beton
  • nagyszilárdságú-, -teljesítőképességű beton (NSZB, NTB)
  • könnyű beton
  • látszó beton
  • kis zsugorodású beton
  • gyorsan v. lassan szilárduló beton
  • öntött egyszemcsés beton
  • öntömörödő beton (ÖTB)

Fontosabb szabványok

  • MSZ EN 206-1 Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség
  • MSZ 4798-1:2004 Az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon
  • MSZ EN 197-1:2000 Cement
  • MSZEN12620:2003 Kőanyaghalmazok ( adalékanyagok ) betonhoz
  • MSZ EN 9008:2002 Keverővíz
  • MSZ EN 934-2:2002 Adalékszer követelmények
  • MSZ ENV 13670-1:2000 Betonszerkezetek kivitelezése
  • MSZ EN 13369: 2003 Általános szabályok előregyártott betontermékekre

ˆ Oldal tetejére






Minden jog fenntartva © 2006 Magyar Cementipari Szövetség